Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Sajtótájékoztatót tartott a rendőrség a hétvégén Budapesten történt döbbenetes bűncselekményekkel kapcsolatban.

Mint ismert, Budapesten a hétvégén több helyszínen külföldi és magyar – főleg külföldi – antifasiszta aktivisták kegyetlen módon, csoportosan támadva félholtra vertek az utcán embereket. A hétvégén tartották a budapesti kitörésre emlékezve a becsület napját, a második világháborús szovjet ostromgyűrűből való kitörés emlékére főként hazafias szervezetek jelentettek be rendezvényeket. A rendőrség ezeket elutasította, azonban így is nagy számú hazai és külföldi nacionalista szervezet jelent meg a magyar fővárosban, hogy a történelmi eseményre emlékezzenek. Ezúttal is érzekeztek antifasiszta csoportok, akik úgy gondolták, hogy eljátszák nálunk is, amit Németországban az utóbbi időben már hallgatólagosan támogatnak, de legalábbis jórészt eltűrnek, mégpedig, hogy szélsőjobboldalinak vélt emberekre támadnak.

A gazdagréti támadásról döbbenetes felvételek készültek, melyek bejárták az internetet. Egy nyolcfős társaság támadt rá a dohánybolt munkába igyekvő eladójára. Viperákkal ütötték a fejét, bakancsokban rugdosták meg a földön fekvő sértettet, majd paprikaspray-vel is lefújták. Az áldozattól nem pénzt akartak, nem a trafikot készült kirabolni a banda. Berlini és drezdai „antifák” – szélsőbaloldali, radikális, antifasiszta brigantik – garázdálkodtak, a 40 éves trafikosnak csak az volt a bűne, hogy katonai jellegű ruházatban indult dolgozni. Támadói mozdulatain, a veréshez használt eszközökön látszik, azt sem bánták volna, ha a férfi meghal.

Közösség tagjai elleni erőszak ügyében indult eljárás, a részleteket Nyerges Béla, a BRFK nyomozó főosztályának főosztályvezetője ismertette. A nyomozó a maga nemében példátlannak nevezte az esetet. A bűncselekmény-sorozat 4 támadást foglal magában. Az első eset a Fővám téren történt. Három lengyel állampolgár, akik városlátogatási céllal érkeztek, egy rövid városnéző sétára indultak. A séta első perceiben 7-8 fő rohanta le és különböző eszközökkel kezdte ütlegelni őket. A támadás egy percig tartott, a támadók elfutottak. Két áldozat töréses sérüléseket szenvedett, a támadás okát nem tudták megmondani. Ez február 9-én történt.

Másnap Gazdagréten egy hasonló támadás történt: a munkahelyére tartó áldozatot 8 fő értelmetlen, kegyetlen és indokolatlan módon lerohanta és megtámadta. Egyértelművé vált, hogy egy sorozat első két tagjával van dolga a rendőrségnek. Egy nyomozócsoport alakult.

Ugyanezen a napon a belvárosi Bank utcában koncertről hazafelé tartó magyarokat támadott meg öt fő. Egy nő és egy férfi volt az áldozat. Pár óra múlva, hajnalban egy német párt az első kerületben támadtak meg, ők is egy koncertről tartottak hazafelé, hatan támadtak rájuk.

A rendőrök először az áldozatok előző napját követték végig. A sértetteket kizárólag a ruházatuk köti össze: olyan ruhadarabokat viseltek, amiket bárki hordhatna: fekete bakancs vagy katonai mintájú ruha, amik azt sugallhatták a támadóknak, hogy esetleg szélsőjobboldali emberek, akik a kitörés napjára érkeztek Budapestre. Ilyen adat egyébként nem merült fel, hogy ezért érkeztek volna Budapestre. A támadók sem mondtak nekik ilyesmit, hogy ezért támadnának, indíttatásuk persze nyilvánvaló, hiszen szélsőbaloldali gazemberekről van szó.

Egyedül a gazdagréti esetnél történt, hogy egy külföldi nő megszólította a későbbi áldozatot, hogy ő is a kitörés napjára érkezett-e. A férfi válaszolt, hogy dehogy, ő munkába megy éppen. A nő aztán ott volt a támadók között.

A módszerük az volt, hogy páran szorosabban, a többiek kicsit távolabbról követték a későbbi áldozatokat akár tömegközlekedéssel és gyalog is. A csapatok különböző felállásban hajtották végre a támadásokat. Volt például, hogy 11 fő követte az áldozatot, de a támadást csak nyolc fő hajtotta végre. A rendőrség hajtóvadászatot indított utánuk. Már szombaton a ruházatuk alapján felismertek néhányat, akiket aztán követni kezdtek a nyomozók és végül a belvárosban, egy taxiban fogták el őket: egy német férfit, egy német nőt és egy olasz nőt.

Elfogásukkor műanyag borítású kalapács, ólommal bélelt gumikesztyű, vipera, gázspray volt náluk.

Elfogtak egy magyar nőt is a lakóhelyén, a gyanú szerint a támadásokban ő is tevőlegesen részt vett.

„Meglepő volt látni a támadásokról készült felvételeket, hogy milyen nagy számban vettek abban részt nők. Volt olyan támadás, ahol a támadók fele nő volt” – mondta Nyerges Béla.

Az elfogottak tagadják a cselekményeket, a külföldiek minden együttműködést megtagadtak, még olyan kérdésekre sem válaszoltak, hogy mikor, miért jöttek Budapestre.

A magyar nőt a gazdagréti és a Fővám téri támadásban való részvétellel is gyanúsítják, ebben az olasz nő is részt vett. A német nőt előkészületi cselekményekkel gyanúsítják, a következő támadásokra készült fel.

Kérdésre válaszolva elmondták a sajtótájékoztatón, hogy a szintén hétvégi, Széll Kálmán téri támadás résztvevőit is elfogták – itt viszont a hazafiak támadtak vissza az antifasisztákra.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

Egy argentin étterem az „Anna Frank” hamburgerük mellé sajtos és szalonnával bevont „Adolf” névre keresztelt sült krumplit kínált, amíg be nem támadták a helyi zsidók.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Kevesen tudják, ki az az olasz, akit közel egy éve tartanak fogva egy magyar börtönben azzal a váddal, hogy 2023-ban antifasiszta támadásokban vett részt a magyar fővárosban – írta meg az olasz il Giornale nyomán a Magyar Nemzet.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

A New Hampshire-i főügyész hivatala polgárjogi pert indított egy nemzetiszocialista csoport ellen, amiért megzavartak egy transznemű deiváns által gyermekeknek előadott érzékenyítést egy helyi kávézóban.

Zsidó-liberális hisztéria vezette fel a Bayern München és az olasz Lazio visszavágóját, aminek a tétje negyeddöntőbe jutás a Bajnokok Ligájában.

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

A frankfurti zsidó szupremácisták Németországban elsőként indítottak el egy olyan alkalmazást, amely az antiszemiták elleni küzdelemben segít azáltal, hogy figyelmezteti a zsidókat a potenciális „biztonsági fenyegetésekre”.