Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

Hriszto Nyikolov Lukov bolgár altábornagy, politikus és hadügyminiszter volt, a Bolgár Nemzeti Légiók Nacionalista Szövetségének vezetője. Lukovot 1943-ban a bolgár partizán mozgalom két tagja, Violeta Yakova és Ivan Burudzsiev meggyilkolta. Ahogy Magyarországon a Becsület Napját, úgy Bulgáriában a Lukov-menetet sem nézi jó szemmel a hatalom, viszont mindkét rendezvény Európa-szerte vont hazafiakat, ezúttal németek aktivisták is részt vettek a meneten, erről számolt be a Die Heimat.

A hagyományos Lukov-menetre Szófiában (Bulgária) került sor 2024. február 17-én. A felvonuláson németországi aktivisták, köztük egy dortmundi csoport is részt vesz. A felvonulást eredetileg a bolgár hatóságok betiltották. Válaszul a szervezők demonstrációt hirdettek a tilalom ellen – fogalmaznak.

Több mint 500 résztvevő, köztük német aktivisták vonultak végig Szófia belvárosán. A tüntetés után az 1943-ban egy kommunista bérgyilkos által meggyilkolt Hriszto Lukov tábornok egykori otthonában gyűltek össze az emberek egy megemlékezésre. Lukov hadügyminiszter és a Bolgár Nemzeti Légiók Szövetségének vezetője volt a második világháború alatt – írják.

„Az aktivisták virágokat helyeztek el Lukov házánál, és megemlékeztek a haláláról. Hősként és hazafiként tisztelték, aki életét áldozta a hazájáért!” – zárják beszámolójukat.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Jóllehet a biológiai fajfogalom nem azonos az etnográfiai fajfogalommal, mégsem nagyon különbözik tőle.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Az ausztrál szövetségi kormány törvénymódosítást kezdeményez a nemzetiszocialista karlendítés betiltásáról is.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

A „magyar forradalomért való lelkesedés” miatt, vagy 1956-ot csupán ürügyként felhasználva 257 személy ellen alkalmaztak megtorlást a Szovjetunióban. 

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

Közismert az oroszok alábbi szövege: azért kell ide vagy oda terelni az embereket, hogy megkapják az igazolást, amivel aztán nyugodtan hazamehetnek.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.