Kövess minket -on és -en!

A komcsik nemcsak Franco tábornok, hanem José Antonio Primo de Rivera, a falangista párt alapítója földi maradványainak exhumálását is követelik.

Távolítsák el Francisco Franco tábornok sírját a Madrid melletti Elesettek Völgyében (Valle de los Caídos) található mauzóleumból! – ezt követeli a kormánytól a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) javaslatában.

"A múlt sebeit az igazsággal gyógyítják" – érvelt felszólalásában az előterjesztés mellett Gregorio Cámara szocialista képviselő.

A legnagyobb ellenzéki párt szerint javaslatuk lényegében nem más, mint a 2007-ben elfogadott, úgynevezett történelmi emlékezeti törvény alkalmazása, amelyben döntöttek az 1936–39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok nevével fémjelzett rendszer "áldozatainak" rehabilitálásáról.

Alicia Sánchez-Camacho, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) politikusa szerint viszont a szocialisták kezdeményezésükkel megtörik azt az alkotmányos konszenzust, hogy a spanyol történelmet ne használják pártpolitikai érdekekre.

A PSOE egyébként nemcsak Franco tábornok, hanem José Antonio Primo de Rivera, a falangista párt – Franco pártja – alapítója földi maradványainak exhumálását is követeli, valamint hogy az Elesettek Völgyét alakítsák át a "megbékélés", a spanyol polgárháború áldozatainak emlékhelyévé. Javasolják továbbá, hogy november 11-e legyen a "fasizmus" áldozatainak emléknapja.

A kongresszus várhatóan jövő héten szavaz a követelésről, amelyet azonban elfogadása esetén sem köteles teljesíteni a kormány.

A délnyugat-európai országban hosszú ideje húzódik, és mindeddig eredménytelen a vita arról, hogy mi legyen az Elesettek Völgyével, amelyet Franco 1940-ben kezdett építtetni a polgárháborúban aratott győzelme jelképeként. Hivatalos becslések szerint harmincezer holttestet temettek el a mauzóleum területén, de egyes történészek ezt a számot hatvanezerre teszik. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco oda hozatta a köztársaságiak oldalán elesettek tetemeit is.

Az 1936 és 1939 közötti spanyol polgárháborúban több mint félmillió ember halt meg, több tízezren jelöletlen sírokban nyugszanak az ország különböző pontjain.

A spanyol vezető halála után két évvel, 1977-ben amnesztiarendeletet fogadtak el, amelynek értelmében a polgárháború és a Franco-rendszer alatt történt cselekmények jogi szempontból nem firtathatók.

Kövess minket -on és -en!

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.