Kövess minket -on és -en!

Görögország megalapozottan perelheti Németországot több milliárd eurós háborús jóvátételért – jelentette ki Prokopisz Pavlopulosz görög elnök, amikor találkozott az athéni látogatáson tartózkodó Angela Merkel németországi kancellárral.

(MTI)

Berlin már többször feleslegesen bocsánatot kért Athéntól is a nemzetiszocialista Németország Görögországgal szemben állítólagosan elkövetett "II. világháborús bűneiért", de mindig visszautasította új keletű pénzbeli követelését, arról tárgyalni sem volt hajlandó.

A németországi kancellár most is kijelentette: „Tudatában vagyunk történelmi felelősségünknek, tudjuk milyen sok szenvedést okozott Németország Görögországnak a nemzetiszocializmus idején, ezért az a feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a jó kapcsolatok érdekében, és hogy támogassuk egymást mindkét ország előnyére.”

Merkel 2014 óta most először járt Görögországban.

Athén jogilag érvényesnek és megalapozottnak tekinti a követelést

Pavlopulosz azt mondta Merkelnek rövid találkozójukon, hogy Athén jogilag érvényesnek és megalapozottnak tekinti a követelést, és ennek a megfelelő európai jogi fórumon szeretne érvényt szerezni.

Az NSZK 1960-ban már fizetett Görögországnak 115 millió német márka jóvátételt. Berlin a háborús jóvátételek kérdését lezártnak tekinti a két Németország 1990-es újraegyesítése óta, mert az erről szóló szerződés kiköti, hogy az újraegyesíttet Németország nem fogad el semmilyen újabb követelést. A német vezetés szerint, ha Görögország akart volna további jóvátételt, akkor azt az újraegyesítés előtt kellett volna kérnie.

A II. világháborús német jóvátétel, mint érzelmi kérdés 2010 és 2018 között ismét előkerült Görögországban, mert Athénnak a nemzetközi – részben német – mentőhitelek visszafizetése érdekében szigorú gazdasági megszorításokat kellett bevezetnie az országban.

A görög verzió szerint a hitleri erők 1941 és 1944 között tartották megszállás alatt Görögországot, és észak-afrikai hadjáratuk finanszírozására sarcot szedtek tőle. Emiatt hiperinfláció alakult ki az országban, és több ezer görög éhen halt. A németek 476 millió márka átadására kötelezték Athént, ami görög tisztségviselők számításai szerint ma 6-10 milliárd eurónak felel meg. Egy görög parlamenti bizottság három évvel ezelőtt készített egy jelentést, és eszerint akkori értéken az ország II. világháborús kára 289 milliárd euró volt.

Kövess minket -on és -en!

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.