Kövess minket -on és -en!

1886-ban egy tucatnyi fajvédő nézeteket valló német család – a híres filozófus, Friedrich Nietzsche húga és sógora vezetésével – Paraguayba hajózott, hogy ott létrehozzon egy árjákból álló kolóniát.

A dél-amerikai időjárás, a betegségek, a telepesek közötti feszültségek nem hozták el Nueva Germania, vagyis Új Németország sikerét, de a kolónia helyén máig is létezik az a falu, ami ezt a nevet viseli.

Bernhard Förster és barátnője, Elisabeth Nietzsche, a nagy német filozófus húga közeli barátaik, Richard Wagner zeneszerző és felesége, Cosima Wagner (Liszt Ferenc lánya) révén ismerkedett meg a germán nép tisztaságát hirdető gondolatokkal. A pár annyira lelkes híve lett ennek a haladó ideológiának, hogy Förstert „agitáció” vádjával még tanári állásából is kirúgták. A férfi hamarosan elhatározta: otthagyja Európát, és Dél-Amerika távoli vidékén, a zsidó befolyástól távol létrehozza a tökéletes árja világot. 1883-ban útra is kelt, hogy megtalálja ennek a helyszínét.

Förster Paraguayban kötött ki, ahol a fővárostól, Asuncióntól 300 kilométerre, az Aguaray-Guazú folyó partján bukkant rá egy 600 négyzetkilométeren elterülő vidékre, mely minden tekintetben ideálisnak tűnt a kolónia létrehozására. Két évvel később visszatért Németországba, feleségül vette Elisabethet (a szertartást Wagner születésnapján tartották), majd közösen elkezdtek telepeseket toborozni a nagyszabású projekthez. Korábbi tapasztalataikból okulva Berlintől és a nagyvárosoktól minél távolabb, Szászország vidéki részén toborozták a német parasztokat, azt ígérve nekik, hogy Dél-Amerika forró napja alatt új életet kezdhetnek.

Az első turnusban tizennégy parasztcsaládot sikerült megnyerniük, akikkel együtt útra keltek, hogy birtokba vegyék a kiszemelt földterületet. Az Atlanti-óceánon át vezető, egy hónapos hajóút után a telepesek Montevideóból egy hétig hajóztak felfelé a Paraná folyón, hogy elérjék Nueva Germania leendő helyszínét, de az őserdei hajóút során maláriát hordozó szúnyog csípett meg többeket is, egy gyerek belehalt a kórba.

A telepesek végül birtokba vették a kiválasztott vidéket, és elkezdték felépíteni a kolóniát: 1887 augusztusában hivatalosan is megalapították az Új Németországot. A dél-amerikai őserdő forró klímája nem bizonyult megfelelőnek a krumplitermesztésre, az elültetett növények kiszáradtak és elrothadtak, a magukkal hozott élelmiszerkészletek pedig nem voltak elegendők arra, hogy hosszú távon ellássák a telepesek igényeit, ezért más, korábban nem ismert haszonnövények után kellett nézni. 

A kihívások dacára hamarosan negyven másik család is csatlakozott a telephez, miután Försterék leveleikben megüzenték haza Nueva Germania megalapítását, mely tárt kapukkal várja az új életre áhító szegény német parasztokat.

A telepesek az Új Németországnak helyet adó földterületet Bernardino Caballero paraguayi tábornoktól vásárolták, akinek cserébe azt ígérte, egy éven belül száztíz német család veszi birtokba a vidéket, az általuk megtermelt javakból pedig a tábornok is részesedik majd. Új Németország azonban ezt nem tudta kitermelni, és két év alatt a csőd szélére jutott, olyannyira, hogy Förster 1889 júniusában otthagyta a telepet, San Bernardino városba utazott és hotelszobájában öngyilkosságot követett el: morfiummal és sztrichninnel mérgezte meg magát.

Özvegye még négy évig maradt Paraguayban, végül hazatelepült Németországba, és átvette szellemileg összeomlott bátyja gondozását. Az ő tevékenysége folytán ismerte meg a világ, hogy Nietzsche a nemzetiszocialista ideológiák előfutára, antiszemita és fajvédő filozófus volt. Elisabeth egész további életében kitartott a fajvédő nézetek mellett, idős korában a NSDAP tagja és Hitler lelkes rajongója lett: nem véletlen, hogy a Führer a kölcsönös tisztelet jeleként személyesen jelent meg az 1935-ben, nyolcvankilenc éves korában elhunyt asszony temetésén.

A helyiek ma is tisztelik az alapítók emlékét

A kudarc dacára néhány család a telepen maradt, átállt a kukoricatermesztésre, és nagy küzdelmek árán sikerült fenntartania magát. A tiszta vérvonal megőrzése továbbra is fontos maradt számukra: kerülték a helyiekkel való keveredést, a germán genetikai jegyek máig megfigyelhetők a környéken, mint például a szőke, kék szemű emberek átlagosnál nagyobb aránya. Napjainkban a San Pedro kerülethez tartozó Nueva Germania falu 4300 lakosnak ad otthont, akiknek a többsége német–spanyol keveréknyelvet használ. Sokan továbbra is fontosnak tartják a német kultúra továbbörökítését, sok család őrzi például a hagyományos német recepteket. Egyes történetek szerint a falu a II. világháború után Dél-Amerikába menekült nemzetiszocialisákat is vonzotta, állítólag a híres auschwitzi orvos, Josef Mengele is ellátogatott Új Németországba, erre azonban nincsenek konkrét bizonyítékok.

A falu bejáratánál ma is áll az alapítók által emelt két bástyaszerű oszlop, melyek felett a „Bienvenidos a Nueva Germania” (Üdvözöljük Új Németországban) felirat olvasható. A szerény körülmények között élő, növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó helyiek körében tisztelet övezi a gente perdida, vagyis „elveszett emberek” néven emlegetett egykori telepeseket. Bernhard Förster és Elisabeth Nietzsche emlékét utcanevek őrzik.

Kövess minket -on és -en!

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

90 ezer eurónyi tartozást hajtana be Lombardia tartományának vezetősége az antifa támadások vádlottján, Ilaria Salison.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.