Nyolcvannyolc éves korában, 2017-ben hunyt el Tanigucsi Szumiteru, aki miután életveszélyes égési sérüléseket szenvedett a Nagaszakira mért 1945-ös atomtámadásban, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte.

Az atomtámadások sugárfertőzött túlélőit (hibakusa) tömörítő egyik szervezet közlése szerint az idős férfi Vater-papilla-rákban hunyt el egy nagaszaki kórházban.

Tanigucsi mindössze 16 éves volt és épp leveleket hordott ki a biciklijén, amikor 1945. augusztus 9-én ledobták az atombombát Nagaszakira. A robbanás lesodorta kerékpárjáról az 1,8 kilométerrel arrébb lévő fiút, majdnem megölve őt. Amikor Tanigucsi megpróbált felállni, észrevette, hogy a bal karján lévő bőr cafatokban lóg, és érezte, ahogy a hátán a bőr lassan leválik a húsáról.

A fiú egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve egy kórházban, élet és halál között a csontjait is szabadon hagyó súlyos égési sérülések miatt. A mellkasán a hús rothadni kezdett a felfekvésektől. Akkora fájdalmai voltak, hogy többször is azt üvöltötte öljék meg. Később felidézte, hogy hallotta, amikor az orvosok és az ápolók egymás közt suttogva fejezték ki ámulatukat amiatt, hogy még mindig életben van.

Tanigucsi kórházi kezeléséről filmet is forgattak. Az 1970-ben bemutatott felvétel révén az egész világ megismerte a férfi történetét. A filmből vett színes fotó, amelyen Tanigucsi rettenetes hátsérülése látható, bejárta a világot.

A férfi 1949-ben hagyta el a kórházat, és csatlakozva a többi túlélőhöz, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte. Annak ellenére, hogy hátfájdalmai megkeserítették a mindennapjait, Tanigucsi minden lehetőséget megragadott, hogy beszéljen a vele történtekről, és több mint húszszor utazott a tengerentúlra.

Amikoraz ENSZ New York-i székhelyén 122 ország jóváhagyta az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést, Tanigucsi egy videoüzenetben azt hangsúlyozta, "a szerződés hasztalan, ha nem teszi meg minden ország a szükséges erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek beszüntetése érdekében". Hozzátette: "Aggódom, hogy mi lesz a világgal, amikor már az összes túlélő meghalt".

Tanigucsi halálát mély szomorúsággal fogadták Hirosimában és Nagaszakiban. "A szívem legmélyéből imádkozom azért, hogy a lelke békében nyugodjon" - fogalmazott Abe Sindzó akkori japán miniszterelnök újságíróknak Tokióban.

A második világháború végéhez közeledve az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát Hirosima városára. A robbanás több mint egy kilométeres körzetében minden a földdel vált egyenlővé. A második amerikai atombombát három nappal később dobták le Nagaszakira. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni lehet, szakértők a két bombatámadás halottainak számát 210 ezerre teszik.