Kimagaslott kortársai közül a kegyes lovagkirály, I. László

Kövess minket -on és -en!

1192. június 27-én avatták szentté I. László magyar királyt. A lovagkirály élete bővelkedik fordulatokban, nevéhez több legenda, és a középkori Magyar Királyság stabilitásának megteremtése kötődik.

Szent László történelmi érdeme országa önállóságának biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, III. Béla teremtette meg. A nép sokáig azt hitte, hogy a szent király „kijön” a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét.

I. (Szent) László 1040 körül született Lengyelországban, édesanyja a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) még István király vakíttatta meg. László apja, Béla testvéreivel együtt István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta.

Hírek

László életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 körül tért haza, majd apjával együtt beleegyezett, hogy unokatestvérét, Salamont koronázzák királlyá. 1060-ban része volt apja, I. Béla trónra juttatásában, akinek halála után Géza bátyját támogatta Salamon király elleni küzdelmeiben, majd I. Géza halálát követően, 1077 tavaszán őt választották az ország főurai uralkodónak. Négy év kellett ahhoz, hogy unokatestvérével, Salamonnal kiegyezzen. Miután visszakapta a koronát, Lászlót másodszor, immár a szent ereklyével emelték trónra.

Hadvezéri képességeit már akkor megcsillogtatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, amíg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, amire ő erős sereggel hazatért, és megsemmisítette a támadókat.

Megszerezte a tengeri kijárata miatt fontos Horvátországot, amely addig pápai hűbér volt, emiatt megromlott a kapcsolata az egyházi állammal. László ezért addigi ellenségével, a foglalást elismerő német-római császárral kötött szövetséget.

László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szentté avatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget és annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét, Andrást és Benedeket. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra (ma: Nagyvárad) költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát.

Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást: ha valaki baromfinál nagyobb értékű állatot lopott, felakasztották, ám ha a templomba menekült, akkor „megúszta” vakítással. Ha az eltulajdonítás értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor „csak” megcsonkították a tolvajt.

A törvények emellett szigorúan védték a keresztény egyházat. Kimondta az egyházi személyek sérthetetlenségét. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Ha valakit boszorkányságon kaptak, máglyahalálra ítélték.

Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. Utóda – az általa örökösének megtett – unokaöccse, I. (Könyves) Kálmán lett. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály” kultuszának elterjedéséhez.

A nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, a magyar királyok is rendszeresen felkeresték. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe Magyarországon június 27-én van. Ez a nap a magyarországi lengyelek napja is a király lengyel anyai felmenői miatt, valamint 2011 óta a polgárőrök napja.

Archívum

Szent László nemcsak a polgárőrök, hanem a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, illetve Erdély védőszentje is.

Kövess minket -on és -en!

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

A szerb hatóságok kiemelték a Dunából a második világháború idején elsüllyesztett egyik német hadihajóroncsot. A folyam mélyén még további mintegy negyven roncs található, amelyekben mindmáig ott hevernek az egykori robbanóanyagok.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

Igen ritka az olyan – különösen modern kori – történelmi személyiség, akit hazájában szinte osztatlan elismerés övez.

A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.

1943. január 12-én, nagyjából -35 fokos hidegben zajlott a Vörös Hadsereg által vezérelt doni áttörés az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél.

„Németország küszöbön álló győzelme megteremti számunkra a lehetőséget - amely nézetem szerint kötelesség is - az európai zsidókérdés megoldására. A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Európából” – kezdte Franz Rademacher, a német külügy zsidóügyi osztályának vezetője helyettes államtitkárának, Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát.

Hadifogságom első napját egy Dembinszky utcai pincében töltöttem Budapesten. Másnap, január 28-án – éppen 21. születésnapomon – útnak indultunk Gödöllő irányába.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Nyolcvannyolc éves korában, 2017-ben hunyt el Tanigucsi Szumiteru, aki miután életveszélyes égési sérüléseket szenvedett a Nagaszakira mért 1945-ös atomtámadásban, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte.