Kövess minket 
-on és 
-en!
Mintegy 1,2 millió „bevándorló hátterű” svédországi lakos idén először lesz jogosult szavazni, és a külföldön születettek elsősorban egy bizonyos pártra, méghozzá az őket beeresztő szociáldemokratákra fognak voksolni.
A külföldön született szavazók új száma 200 ezerrel magasabb, mint a legutóbbi svédországi országos választásokon – derül ki a Sveriges Radio műsorszolgáltató cikkéből.
Henrik Ekengren Oscarsson, politikatudományok professzora a külföldön született szavazók szavazási szokásaival kapcsolatban a következőket mondta: „Ha a Baloldali Pártra és a szociáldemokratákra való szavazást kombináljuk, akkor ez egyértelműen egy vörös szavazat.”
Míg a bevándorló hátterű lakosok átlagosan inkább a baloldali pártokra szavaznak, mint a svéd anyanyelvűek, összességében kisebb a részvételi arányuk a voksolásokon. A bevándorló hátterű szavazók mintegy 74 százaléka voksol, míg az őslakosok 90 százaléka. A tendencia a Svédországban zajló demográfiai változást tükrözi, mivel az ország népességnövekedésének nagy részét továbbra is a tömeges migráció táplálja.
Svédország valószínűleg a világ legfeminimebb országa. Egy társadalom akkor tekinthető férfiasnak, ha a nemi szerepek elkülönülnek: a férfiaknak dominánsnak, keménynek, az anyagi sikerre összpontosítónak kell lenniük. Míg a nőknek szerényebbnek, szelídebbnek kell lenniük, elsősorban az életminőséggel kell törődniük. A nőies társadalmakban a nemi szerepek átfedik egymást: a férfiak és a nők egyaránt szerények, szelídek és elsősorban az életminőséggel törődnek.
Ezt az elméletet a neves holland szociológus, Geert Hofstede dolgozta ki, aki a kulturális dimenziókat vizsgálta.
„A világ 76 legfejlettebb országának kiterjedt adatait tanulmányozva úgy tűnik, hogy Svédország a legnőiesebb ország kulturális szempontból. Utána Norvégia, Lettország és Hollandia következik. A legférfiasabb ország Szlovákia, Japán, majd Magyarország” – nyilatkozta korábban Erik J. Olsson, a svéd Academic Rights Watch (ARW) nevű szervezet társalapítója, aki a skandináv országokban az egyetemi szabadságot kutatta.
|
|
|
|
|
|
Svédország korábban inkább férfias kultúrája elnőiesedett, amikor egyre több nő kezdett el a közszférában dolgozni, beleértve a bűnüldöző hatóságokat is.
„Az egyetemek sem jelentenek kivételt. A női kutatók és oktatók aránya drámaian megnőtt az elmúlt 40 évben. Csak a professzorok között van manapság egyértelmű férfi többség” – magyarázta Olsson.
Szerinte az egyetemek számára Svédország hiperfeminin kultúrája nagy jelentőséggel bír: „Egy nőies kultúrában az átlagos diák a norma, és a gyenge diákokat jutalmazzák, egy férfias kultúrában a norma a legjobb diák, és a kiválóságot jutalmazzák. A feminin kultúrákban a kiemelkedési kísérletek irigységet és ellenszenvet váltanak ki, míg a maszkulin kultúrákban a kiválóságot és a versengést ösztönzik.”
Egykor Svédországot a biztonság mintaállamának tartották, azonban ez megváltozott.
A SafetyDetectives kiberbiztonsági és adatvédelmi szakemberekből álló nemzetközi csoport azt tanulmányozta, az egyes országok mennyire biztonságosak a női utazók számára. Összesen 78 országot vizsgáltak meg, elsősorban a nőket érő erőszak szempontjából, de azt is nézték, mennyire védik a törvények őket az adott államban. Elemezték, hogy százezer nőre hány bűncselekmény jut, beleértve a gyilkosságot, a testi sértést és a nemi erőszakot is.
Eszerint a legveszélyesebb ország Dél-Afrika, a második helyen Svédország áll, melyet El Salvador, Jamaica és Honduras követ.
A skandináv ország, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt még a világ egyik legbiztonságosabb országának tartottak, most a legveszélyesebb európai országnak számít, és világszinten is dobogós. A legveszélyesebb 15 ország listájára még egy európai ország került fel, Svédország nyugati szomszédja, Norvégia, mégpedig a 13. helyre.
|
|
|
|
|
|
