Kövess minket -on és -en!

Miután Athénban a főpolgármesterek tanácskozásán vett részt, amelyen az „antiszemitizmus visszaszorítása” volt a téma, Eric Adams azt nyilatkozta, hogy „csővezetéket” (pipeline) kíván kiépíteni a rasszok között az élet különböző területein a „gyűlölet ellen”.

Egy telefon-interjúban saját hibájául rótta föl, hogy keveset tett az ügyben.

Adamst az NBA-ben szereplő Brooklyn Nets néger kosárlabda sztárja, Kyrie Irving ügyéről is kérdezték, akit nyolc mérkőzésre tiltottak el, mert a Twitteren tagadta a holokausztot és egy antiszemita filmet reklámozott. Adams egyetértett azzal, hogy az incidens tovább hűtötte a négerek és zsidók közötti már amúgy is langyos viszonyt.

„A hiba az volt, hogy a közösségek alakuló kapcsolatai hagytuk elsorvadni… Bár vannak túlélők. A fiatalok közötti sporteseményeket újjá kell éleszteni, együtt kell videó játékokat alkotni, projekteket közösen létrehozni, mecseteket, zsinagógákat és baptista imaházakat látogatni.”

Egy virtuális sajtókonferencián Adams fölszólította az államok törvényhozóit, hogy „figyeljenek jobban oda a gyűlölet hatására a közösségi médiában”. Elmondta, hogy szándékában áll a médiaipar vezetőinek összehívása. Hozzátette, hogy „nyugtalanító figyelni, hogy a gyűlölet-cselekmények elkövetőinek sikerül elkerülni a börtönt, az alaposabb felelősségre vonást”.

A kétnapos athéni konferencián több mint 50 főpolgármester és önkormányzati vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Társszervezőként különféle nemzetközi és izraeli zsidó szupremácista csoportok voltak jelen.

Később Adams felkereste az athéni Beth Shalom Zsinagógát, megkoszorúzta a holokauszt emlékművet és találkozott New York főrabbijával is.

A konferencia első napján Adams átvette a szervezőktől a Civic Leadership Award-ot , amelyet „az antiszemitizmus és a vallási fanatizmus minden formája elleni elkötelezett küzdelme” elismeréséül ítéltek oda neki.

Kövess minket -on és -en!

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.