Kövess minket -on és -en!

Miután Athénban a főpolgármesterek tanácskozásán vett részt, amelyen az „antiszemitizmus visszaszorítása” volt a téma, Eric Adams azt nyilatkozta, hogy „csővezetéket” (pipeline) kíván kiépíteni a rasszok között az élet különböző területein a „gyűlölet ellen”.

Egy telefon-interjúban saját hibájául rótta föl, hogy keveset tett az ügyben.

Adamst az NBA-ben szereplő Brooklyn Nets néger kosárlabda sztárja, Kyrie Irving ügyéről is kérdezték, akit nyolc mérkőzésre tiltottak el, mert a Twitteren tagadta a holokausztot és egy antiszemita filmet reklámozott. Adams egyetértett azzal, hogy az incidens tovább hűtötte a négerek és zsidók közötti már amúgy is langyos viszonyt.

„A hiba az volt, hogy a közösségek alakuló kapcsolatai hagytuk elsorvadni… Bár vannak túlélők. A fiatalok közötti sporteseményeket újjá kell éleszteni, együtt kell videó játékokat alkotni, projekteket közösen létrehozni, mecseteket, zsinagógákat és baptista imaházakat látogatni.”

Egy virtuális sajtókonferencián Adams fölszólította az államok törvényhozóit, hogy „figyeljenek jobban oda a gyűlölet hatására a közösségi médiában”. Elmondta, hogy szándékában áll a médiaipar vezetőinek összehívása. Hozzátette, hogy „nyugtalanító figyelni, hogy a gyűlölet-cselekmények elkövetőinek sikerül elkerülni a börtönt, az alaposabb felelősségre vonást”.

A kétnapos athéni konferencián több mint 50 főpolgármester és önkormányzati vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Társszervezőként különféle nemzetközi és izraeli zsidó szupremácista csoportok voltak jelen.

Később Adams felkereste az athéni Beth Shalom Zsinagógát, megkoszorúzta a holokauszt emlékművet és találkozott New York főrabbijával is.

A konferencia első napján Adams átvette a szervezőktől a Civic Leadership Award-ot , amelyet „az antiszemitizmus és a vallási fanatizmus minden formája elleni elkötelezett küzdelme” elismeréséül ítéltek oda neki.

Kövess minket -on és -en!

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.