Kövess minket -on és -en!

Miután Athénban a főpolgármesterek tanácskozásán vett részt, amelyen az „antiszemitizmus visszaszorítása” volt a téma, Eric Adams azt nyilatkozta, hogy „csővezetéket” (pipeline) kíván kiépíteni a rasszok között az élet különböző területein a „gyűlölet ellen”.

Egy telefon-interjúban saját hibájául rótta föl, hogy keveset tett az ügyben.

Adamst az NBA-ben szereplő Brooklyn Nets néger kosárlabda sztárja, Kyrie Irving ügyéről is kérdezték, akit nyolc mérkőzésre tiltottak el, mert a Twitteren tagadta a holokausztot és egy antiszemita filmet reklámozott. Adams egyetértett azzal, hogy az incidens tovább hűtötte a négerek és zsidók közötti már amúgy is langyos viszonyt.

„A hiba az volt, hogy a közösségek alakuló kapcsolatai hagytuk elsorvadni… Bár vannak túlélők. A fiatalok közötti sporteseményeket újjá kell éleszteni, együtt kell videó játékokat alkotni, projekteket közösen létrehozni, mecseteket, zsinagógákat és baptista imaházakat látogatni.”

Egy virtuális sajtókonferencián Adams fölszólította az államok törvényhozóit, hogy „figyeljenek jobban oda a gyűlölet hatására a közösségi médiában”. Elmondta, hogy szándékában áll a médiaipar vezetőinek összehívása. Hozzátette, hogy „nyugtalanító figyelni, hogy a gyűlölet-cselekmények elkövetőinek sikerül elkerülni a börtönt, az alaposabb felelősségre vonást”.

A kétnapos athéni konferencián több mint 50 főpolgármester és önkormányzati vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Társszervezőként különféle nemzetközi és izraeli zsidó szupremácista csoportok voltak jelen.

Később Adams felkereste az athéni Beth Shalom Zsinagógát, megkoszorúzta a holokauszt emlékművet és találkozott New York főrabbijával is.

A konferencia első napján Adams átvette a szervezőktől a Civic Leadership Award-ot , amelyet „az antiszemitizmus és a vallási fanatizmus minden formája elleni elkötelezett küzdelme” elismeréséül ítéltek oda neki.

Kövess minket -on és -en!

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Később az is kiderült, hogy a 33 éves németországi lengyel férfi miért helyezte az auschwitzi koncentrációs lágerrel egy szintre a német adóhivatalt.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.