|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.
Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.
A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.
„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.
Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.
1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.
1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.
Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).
Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”.
Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben.
Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.
Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.
Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.
Fekete férfi és fehér nő – ez lenne a jövő álompárja. Legalábbis a globalista establishment vágyálmaiban. Sajnálatos módon azonban a fehér jónép és különösen a fehérnép az istennek sem akar meszticizálódni, hiába Hollywood, a show-biznisz és a média minden igyekezete.
1953. június 17-én népfelkelés tört ki a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez volt az első eset, hogy a munkásosztály hatalmát hirdető szocialista táboron belül az államhatalom állítólagos kedvezményezettjei, a munkások lázadtak fel.
Amikor az Egyesült Államokban zajló társadalmi felforgatás jellemzésére az "afrobolsevizmus" fogalmat használom, egyesek azt gondolhatják, hogy ez csak egy üres szófordulat, egy propagandisztikus szólam a részemről, bármiféle tartalom nélkül.
Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.
A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.
Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.
Számos kincsvadász próbál szerencsét a történelmi csatatereket, hogy némi „szuvenírre” tehessen szert.
A párizsi terrortámadások korántsem előzmény nélküliek, ám az intő jelekből senki sem tanult.
A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.
Mindenki tud a „katasztrofális” augsburgi magyar vereségről, a tájékozottabbak a merseburgi vereségünkről is hallottak már, de abszurd módon, legtöbben csak a fejüket vakarnák, ha győztes csatánkat kéne említeni abból a korszakból, amikor egyébként győzelmet győzelemre halmoztunk.
A 2000-es évek közepén fejeződött be a feltárása annak a második világháborús, német Tigris II-es nehézharckocsinak, amelynek leleteire már a XXI. században találtak rá a Pest megyei Csemő-Hantháza közelében.
Az olajipar a németországi export miatt, a Balkán, Ukrajna és a Nagynémet Birodalom közötti elhelyezkedés pedig a közlekedés szempontjából tette jelentőssé hazánkat, ezért tonnaszám szórták a bombát a magyar földek felett a „felszabadítók”.