Nemrég disztopikus gondolatkísérletként felvetettem, hogy a „fehér probléma” végső megoldásaként még az is megtörténhet, hogy az afrobolsevizmus egész egyszerűen illegálisnak nyilvánítja a fehérséget (a fehérként való létezést).

Egy kaotikus és könnyen uralható társadalom létrehozásához gondoskodni kell arról, hogy a gyereket az állam nevelje, a nők az államtól függjenek, a marginalizált férfiakat pedig páriaként kezelje saját népük.

Történelmük során a franciák már legalább két alkalommal fertőzték meg Európa népeit egy-egy sajátos testi, illetve lelki nyavalyájukkal.

Köztudomású, hogy a férfiak veszélyesebbek, mint a nők, és ezt a közvélekedést a különböző bűnügyi statisztikák is alátámasztják.

További példák a történelmi-genetikai eredetű brit (angolszász) gondolkodási konformizmus illusztrálására.

Az agresszívan terjeszkedő multikulturalizmus cégére alatt az élet minden területét valósággal elárasztják az etnikumok, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

A puritanizmus történelmi öröksége vagy genetikai terheltség okán, de tény, hogy a britek a világ legkonformistább népe (tengerentúlra szakadt zabigyerekeikkel, az amerikaiakkal, kanadaiakkal és ausztrálokkal holtversenyben).

Az objektivitásáról és megbízhatóságáról hírhedt Wikipédia vonatkozó francia nyelvű szócikke szerint az az állítás, hogy az európai politikai, értelmiségi és médiabeli elit ideológiai megfontolásból vagy gazdasági érdekből szándékosan le akarja cserélni az európai őshonos (fehér) népességet Afrikából és az arab országokból importált színes bőrűekre, valójában minden ténybeli alapot nélkülöző „szélsőjobboldali, rasszista és idegengyűlölő összeesküvés-elmélet” (konteó).

Minden genocídium előfeltétele a megcélzott (kiirtandó, megtizedelendő, elűzendő) népcsoport dehumanizálása. Nyugaton és főleg Amerikában manapság a fehéreket szisztematikusan megfosztják ember voltuktól azzal, hogy azt sugallják nekik: a ti életetek nem számít.

A Nyugat tevőleges asszisztálásával került Lenin hatalomra, a Nyugatot a kommunizmus bűneiért legalább olyan felelősség terheli, mint a büntetőjogban a gyilkos felbujtóját.

Színhely: az USA egyik alapító atyja, Thomas Jefferson által 1819-ben (értelemszerűen) fehér és csakis fehér diákok számára létrehozott Virginiai Egyetem. Időpont: napjainkban.

Amikor az Egyesült Államokban zajló társadalmi felforgatás jellemzésére az "afrobolsevizmus" fogalmat használom, egyesek azt gondolhatják, hogy ez csak egy üres szófordulat, egy propagandisztikus szólam a részemről, bármiféle tartalom nélkül.

Legjobb barátaink közül néhányan konzervatívok. Őszintén szeretem és csodálom őket valódi erényeikért: az illendőség iránti érzékükért és személyes megvesztegethetetlenségükért egy korrupciós korban, független szellemiségükért és azért a készségükért, hogy hajlandók saját lábukon állni egy egyre inkább paternalizálódó társadalomban.

A protoszocializmus kezdetén, még az ancien régime alatt, a forradalmárok úgy gondolták, hogy az egyént a születési kiváltságokra alapozott igazságtalan társadalmi rendszer akadályozza meg képességei kibontakoztatásában.

Napjainkat a meggyőződések, magatartások és értékek idegen rendszere uralja, amelyet "politikai korrektség" néven ismerünk.

Ebben a brosúrában száz tény található, melyek túlnyomó többsége könnyen föllelhető a lexikonok, évkönyvek, pszichológiai szöveggyűjtemények lapjain, melyekhez bármelyik nyilvános könyvtárban hozzá lehet jutni. 

A fehérek túlélését fenyegető tényezők közül talán az egyik legkárosabb a fehér férfiak folyamatos és fokozatos elnőiesedése.

Budapest, ha egy személy lenne és mesélni tudna, valószínűleg az a fajta ember lenne, akit bár ütött-rúgott élete során a sors, mégis minden alkalommal képes volt összeszedni magát és felkelni a sárból, miközben levegővételnyi szünetet alig hagyva, lelkesen mesélné a történeteit egy füstös kis kocsmában egy jó hideg fröccs mellett.

Alapvetés, hogy az 1945 utáni magyar emlékezetpolitikát, s így az ebből folyó identitáspolitikát alapjaiban határozta meg világháborús vereségünk, a szovjet bolsevizmus győzelme.

1945. február 11-én Budapest védői lőszer és élelmiszer hiánya miatt úgy határoztak, hogy a még éppen maradt néhány páncélos fedezete alatt megkísérlik az ostromgyűrű áttörését és ha sikerül, átvágják magukat a német-magyar vonalig.